A keresztény ember szent térben és időben élt. A napi ritmusát az imák és a harangzúgások, az egész évet pedig az egyházi ünnepek osztották szakrális ciklusokká. Lakóhelyének pedig térbeli szakrális hierarchiája volt, amit a templom, a Szentháromság, a kápolnák, a kálvária és a szentek szobrai határoztak meg.
Ha kiment reggelente a határba dolgozni, vagy ha végigment faluján, egy megszentelt területen haladt végig.
Jeles ünnepeken, keresztjáró napokon, körmenetek alkalmával pedig külön is felkeresték ezeket a szent jeleket, és meghatározott szertartás keretében megerősítették a velük való kapcsolatot.
Magyarországon gonoszűző célzattal már a középkori évszázadokban is állítottak kőkereszteket, elsősorban útkereszteződések mellett. A jobbágyfelszabadítás után már a magyar parasztság anyagi ereje is gyarapodott ahhoz, hogy megengedhesse magának ezt a jellegzetes népi vallásos megnyilatkozást. Az egyéni buzgóságból állított keresztek felszentelése nagy ünnepséggel, a helyszínen bemutatott misével történt.
Legtöbben fogadalomból, hálából emeltették házuk előtt, birtokuk végében, és útkereszteződés mellett. Az ilyen kereszteket legtöbbször arról a személyről vagy családról nevezte el a nép, aki állíttatta.
Néha az egyéni áldozatkészség kevésnek bizonyult, ezért több ember, esetleg az egész faluközösség adakozására volt szükség. Egy részük régi sorscsapások emlékét idézi, és ez gyakran elnevezésükben is tükröződött.
A falubeli és határbeli keresztek gondozása, tisztítása, virágozása az alapító család, vagy ennek kihalása, elköltözése után a környéken lakók – leginkább aszszonyok,lányok – feladata volt.
Az útszéli feszület tisztelete és megbecsülése általános a magyar katolikusság körében. Az előtte elhaladó férfiak megemelték kalapjukat, a nők pedig keresztet vetettek.
A búcsújárások útvonalába eső kereszteket a búcsúsok énekkel és imákkal köszöntötték, így hagyományos megállói, állomásai voltak a zarándokútnak. A kereszthez hasonló tiszteletben részesültek a különböző szentek faluszéli és hat árbeli szobrai is.


Tausz István

Megjelent a Vasvári Újság 2008. március 19-i számában.

Támogatók

 

Vasvár Város Önkormányzata
 
Nagy Gáspár Kulturális Központ
 

Galambos István

 

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Ajánló

Búzaszem – film

Magyar Nyugat Könyvkiadó

 

 

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés